Az OTSZ Online szerint az európai populáció 1%-ában fordul elő az a fehérjevariáns, amely 50%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2023-ban új irányelvet adott ki a cardiomyopathiák diagnosztikájáról és kezeléséről közel száz oldal terjedelemben, melynek a legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Nem prevencióra, hanem kórházi ágyakra költjük az egészségre fordított kiadások nagy részét, ennek ellenére mind a megelőzhető betegségek, mind az elkerülhető halálozás tekintetében a legrosszabbak a mutatóink a V4-ek sorában.

Akár egy enyhe bélfertőzés is triggerként funkcionálhat bizonyos körülmények között a Parkinson-kór kiváltásában.

Ez a kockázatos és fölösleges beavatkozás csak a kutatást vezető Csienkuj He nagyravágyásáról szól a Qubit összeállítása szerint.

Habár a mitokondriális DNS-ről eddig úgy hitték, kizárólag az anya örökítheti utódaira, kutatók egy csoportja kivételekre akadt, írja az Origo.

Egy génmutáció "kikapcsolásával" kutatóknak sikerült visszafordítaniuk az öregedés miatti bőrráncosodást és szőrhullást egereknél.

A központi és perifériás idegrendszert érintő betegségek nagy csoportjánál van genetikai meghatározottság. Ezek nem feltétlenül csak a monogénes betegségek, hanem a sok gén által meghatározott, komplex kórképeket is jelenti. Ilyenkor a poligénes meghatározottságú rizikó mellett a környezeti hatás is kell a betegség manifesztációjához.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, és kezelésének alapja döntően a dopaminerg hatású szerek használata. Több mint 20 éve nem került új hatásmechanizmusú szer a piacra, annak ellenére, hogy számos új molekulával folytak klinikai vizsgálatok.

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből.